SQL not Dead

2011-ben egy komoly paradigmaváltást élhettünk meg: ez az év leginkább arról szólt, hogy a piac nagy öregjei próbálták maguk alá begyűrni az új technológiákat kifejlesztő, gyorsan piacképes termékké formáló kicsiket, fölvásárlás, vagy a technológia lemásolása útján. Már nem a Greenplum lopja az ötleteket az Oracle-től, hogyan lehet hatékonyan táblateret kezelni, hanem az Oracle próbálja a szeme sarkából kuksizva, feltűnés mentesen lekoppintani, hogyan is kell egy adatbáziskezelő alá / mellé odavarrni egy MapReduce clustert.
Vannak persze fejlesztések ezeken a hype korszakban lévő technológiákon kívül is, de azok nem kapnak olyan publicitást, legfeljebb a nyári gyakorlatot végző marketing szakos egyetemisták lapátolnak össze egy-két kampányt, félgőzzel, hogy meglegyen a féléves házira a hármas alá, de azért beleférjen még a strandolás is.
Elsikkadnak, visszhang nélkül maradnak sajnos olyan fontos újítások is, mint az új SQL:2011 ISO szabvány megjelenése. Mert lehet, hogy csökken a fontossága, de az én nem reprezentatív véleményem szerint az adattárházas lekérdezések vagy 80% mind a mai napig SQL nyelven íródik / generálódik. Ennek ellenére, bár dec 15.-től elérhető az ISO honlapján az új szabvány, nem túl sok adatbázis gyártótól olvastam a vállalásokat, mikortól teszik "compliant"-é a terméküket. Egyedül a Sybase SQL Anywhere fejlesztőcsapat egyik vezetőjének blogjában találtam ezzel kapcsolatos - nem hivatalos - kijelentéseket.
De ne siránkozzunk, lássuk inkább milyen adattárházas szempontból releváns újdonságokat tartogat az SQL:2011 (természetesen nem fizettem ki a közel 500 CHF-et a hivatalos szabványért, hanem másodlagos forrásokból szedegettem össze, mit is tartalmaz - emiatt kéretik a lenti információkat a kellő fenntartásokkal kezelni)

• a windowing funkcion-ok kaptak pár kiegészítést (bár ahogy a Sybase blogban olvasom és ahogy az SQL kódokra emlékszem, ezek egy részét már implementálták korábban a nagyobb adatbázis gyártók)
• a "temporal" táblák jobb támogatása. Itt gondoljunk pl az SCD 2-es tábla rekordok validitás kezelésének jobb támogatására (bár nem tudom mit tartalmaz pontosan a szabvány, de egy 2-3 időtengelyen is validitás kezelt dimenzió tábla menedzselésében sok területen jönne jól némi SQL-be épített natív támogatás)

Nos, ez idáig nem sok. Biztos lenne még sok érdekes terület, de egyrészt nem olvastam  még a szabvány szövegét, és igazából ezt a témát akkor lesz érdemes részletesebben boncolgatni, ha Oracle, MS, Teradata, Sybase, IBM, stb srácok hivatalosan publikálják, melyik funkciót - hogyan, mikorra építik bele a termékeikbe.

Addig meg tisztán emocionális alapon: SQL rulez :)

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.