04
09/2009
0

Open Source BI&DW&ETL 4. - Jasper vs Pentaho, első menet

Sokan és sokféleképpen próbálták már összehasonlítani az opensource bi eszközöket, különösen a két zászlós hajót, a Jaspert és a Pentaho-t. Az általános összehasonlításoknak se szeri, se száma a neten, vannak részletesebbek, vannak rizsázósak, de bizonyos - nagyon is fontos - szempontok mindegyikből hiányoznak.
Egyrészt az látszik, hogy az összehasonlítók közül is kevesen vették a fáradtságot, hogy föltelepítsék és legalább egy pilotban - a zsigerek közé túrva kipróbálják az eszközöket (viszont elolvashatjuk a Jasper - Pentaho marketing anyagokat más betűtípussal). Másrészt ami nagyon fájdalmas, rendszeresen összehasonlítják a traktort a repülővel, az ingyenes verziókat a fizetősekkel, illetve nem térnek ki arra, hogy melyik funkcionalítás része a community (ingyé' van) edition-nek pl a Jasperban és melyik a Pentahoban. És ez ugye az ár érzékeny piacokon, pl a mi kis házunk táján nagyon nem mindegy, hogy egy BI projektet el tud-e valaki indítani kvázi költségek és így kockázatok nélkül (azért a ráfordított idő, sör, kávé költségének kockázatát minden BI projekt futja), vagy a projekt up-front mondjuk 10 000,-USD licensz költséggel (illetve a commercial opensource termékek esetében un. subscription fee, kb: előfizetési díj) indul.

Tegyük föl, hogy egy lelkes IT közép vezető, aki titokban még hisz a bitek szabadságjogaiban, és még emlékszik, milyen jó is volt együtt kódolgatni a srácokkal a koleszben, megpróbálja kijárni a főnökeinél, hogy elindítsanak egy BI projektet, vagy bottom-up, azaz az IT srác kitalálja (vagy a már futó adatszolgáltatások elemzésével meghatározza) hogy milyen adatokra lenne szüksége az üzletnek az önkiszolgáló  elemzéseihez,  jelentéseihez, vagy valami elvetemült, "szakmai igényesség" nevű téveszmés elmebajban szenvedő controllerrel szövetkezve, előre definiált - konkrét igények alapján. Lelkes IT középvezető barátunk persze heregolyó vesztés terhe mellett beígéri a főnöknek, hogy a projekt sikeres lesz, az üzleti userek imádni fogják, a jelenlegi adatszolgáltatási költségek meredeken zuhanni fognak, az új eszközöket könnyű lesz supportálni, bőségesebb lesz a tarhonya termés és a népek barátsága virágozni fog.
Ez már idáig is egy ritkán előforduló kombináció (hogy ennyi lelkes és jószándékú ember ne ultizni gyüljön össze, hanem dolgozni), de mennyi annak az esélye, hogy az új céges autókra félretett keretből még pénzt is kapjanak hozzá a felsőbb managementtől?
Vegyünk egy másik példát: Ha egy strandolós nap végén, az utolsó sörre félretett apróval a kézben sétál Apa a büfé felé, és a kisebbik gyerek hirtelen kitalálja hogy fagyit akar, vajon mi történik?
A megoldás ugyan az lesz mindkét esetben, a krokodil könnyeket síró gyermek látványa vagy megindítja a fagyiárust és ad egy fél adag pisztáciát a kiscsávónak grátisz, vagy nuku fagyi, nuku BI projekt. A lelkes IT középvezetőnek tehát az ingyen szoftver szinte az egyetlen lehetősége (ha eltekintünk attól az opciótól, hogy túszul ejti a főnöke bütykös csótány tenyészetét, vagy rajtakapja és lefotózza a főnököt amint egy kiskorú üregi nyúllal üzekedik).
És vegyük észre, hogy az ún. commercial opensource szoftverek (mint a Jasper és a Pentaho) gyártói legalább olyan profit orientáltak, mint a fagyiárus, aki csak a lassan fogyó pisztáciából hajlandó ingyen adni a rászorulóknak, a csokiból már nem. Tehát aki tényleg ingyen szoftverben gondolkodik, annak a commercial opensource alternatívák közül csak a community edition-ök jöhetnek szóba, azokat kell fölmérni, összehasonlítani. Na, hát ilyen összehasonlítást nem találtam (aki tud ilyenről, az kéretik, hogy szégyenítsen meg nyilvánosan). Pedig pl a Jasper és a Pentaho stratégiája nagyon eltér abban, hogy mit is rakjanak bele a cummunity edition-be, és mit a fizetősbe. Érezzük itt át a fagyiárus dilemmáját is, ha ad a csokiból is ingyen, akkor odaszoknak a qrva kölykei kunyerálni és zokogó gyerek hordák zabálják ki a vagyonából. Ha meg nem ad semmit, akkor a gyerekek utálni fogják, szőrösszívű majomnak csúfolják majd a háta mögött és ha van pénzük, akkor sem hozzá mennek fagyiért, hanem a konkurenciához. Ugyan ez szoftverben: ha túl sok mindent belerakunk az ingyenes verziókba, kutya nem veszi meg a fizetőset, ha meg túl keveset, akkor elveszítjük a piacnak azt a szegmensét, akiknek már most szüksége van valami BI megoldásra, de még nem tudnak vagy nem akarnak fizetni érte, ámde ha beválik a BI megoldás, a cég megnő, a céges döntés hozatali folyamatokba beépül a BI eszközhasználat, rájönnek, hogy nem tudnak nélküle élni se - és akkor már nem fognak más - konkurens technológiában gondolkodni, sőt zsák számra hordják a pénzt az első BI szoftver gyártójához, hogy support-ot, hatékonyabb felhasználó kezelést, fejlettebb funkciókat, Pentaho emblémás pólót vegyenek nála.

A végső kérdés nem az, hogy melyik a jobb, hanem inkább ez: a spórolós, de menő csávók Jaspert vagy Pentahot használnak-e manapság? Most még nem lövöm le a poént, hogy később is jót kacaghassunk egy funkcionális összehasonlító mátrix olvasása közben... (folyt. köv.)
 

A bejegyzés trackback címe:

https://dwbi.blog.hu/api/trackback/id/tr141360040

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.